Ugyanis egy hatalmas csata előtt állok, a legnagyobb fizikai megmérettetés előtt, amit eddigi életemben kitűztem magam elé célul, a maratont. Mert minden futó fejében megfordul egyszer szerintem ez a cél, de nagyon kevesen mernek nekimenni a futóversenyek királyának.
És ezt nem úgy kell elképzelni, hogy jó sokat futkározok előtte hülyegyerek módjára, és akkor majd sikerülni fog. Ez egy brutális egészségügyi és taktikai harc, és a végén, az a 4,5 - 5 óra csak a harc legvége, az utolsó pillanatok! 4,5 hónap kőkemény edzés, koncentráció, megvonások, szervezés, rengeteg számolás és taktikázás, mivelhogy nem csak ez a dolgom az életben, de a lehető legjobban össze kell majd egyeztessem a többi elfoglaltságommal, és kicsit felé rendelni a futást. Az előző félmaratonra való felkészülés sem volt egyszerű, de ez a szép benne, nem csak a végén a futás.
Merem ezt azért így leírni, mert azért nem most kezdtem, de nem is tegnap:). Pár ezer kilométer futás már mögöttem van, és pár elnyűtt futócipő. Szóval, van tapasztalat, de van még hova fejlődnöm is. (Csak hogy a legnagyobbakat említsem, 3 Ultrabalaton 0-24 órás váltóban kollégákkal, fejenként olyan 22-23 kilométert bevállalva, személy szerint 2 részletben, éjszaka is. És tavaly, valamint tavalyelőtt is egy-egy egyéni félmaraton, a tavalyin 2 óra volt a cél, 1:51:53-as idővel, úgy, hogy az első csak 2:13:19 lett, bár ott nagyon bátortalan voltam, és erővel visszafogtam magam, hogy biztos célba érjek, meg terepfutás is volt ráadásul a Hortobágyon.)

Ennyit az önajnározásról, lépjünk inkább a tények mezejére. Szóval a múlt évi félmaraton november 20-án volt, utána tartottam pár hét pihenőt, és még egy hónap könnyű, inkább csak heti egyszeri, néha kétszeri 10 km-es, lassútempós szinten tarást. Volt közben két céges évzáró buli, meg pár nem céges is beficcent. És persze a szokásos karácsonyi menü, decemberi punnyadás. Úgyhogy az elért versenysúlyomra természetesen felkúszott 2-3 plusz kiló, így most 91-91,5 a délutáni normál testsúlyom, evés után pár órával. Innen szép nyerni, szokták mondani. Ha végigcsinálom az edzéstervet, mert az is van ám, akkor szerintem mindenféle diéta nélkül szerintem olyan 85-86 kilóra le fog menni. Az edzéstervet pedig a nyilvánosság elé tárom, hogy mindenki láthassa, és ne legyen kibúvóm. Ez egy, a http://my.asics.co.uk honlapon összeállítható edzésterv, ami már a félmaratonra való felkészülésnél is nagy segítségemre volt. Minden egyes futónapon a kedves Asics kérdezgeti e-mailben, hogy milyen volt a futás? LEFUTOTTAD???:)
A kellékeket majd a következő bejegyzésben részletezném, de a legfontosabbak; ez az edzésterv, egy pulzusmérős óra, egy jó futócipő, normális futóruhák, esetemben sok Leukoplast®, egy kis ész, óriási elszántság, normális kajálás, pár étrend-kiegészítő, de csak a legalapvetőbbek (vitaminok, Mg stb.) és persze sok szabadidő.
És akkor a beígért edzésterv (ja, és mielőtt bármi gyanú felmerülne, nem tömi az Asics a zsebeimet, hogy hirdessem, bár tehetné, nem bánnám, egyszerűen csak tetszik a :) -klikk a képekre a nagyításhoz-




Megtalálhatók a különböző edzési sebességek is az adott napokon, és itt jön elő a nagy segítség, a pulzusmérős óra.
Esetemben kb.:
- 5:30 min/km 162-163 bpm
- 5:40 min/km 161-162 bpm
- 5:50 min/km 160 bpm
- 6:15 min/km 155 bpm
- 6:25 min/km 153 bpm
- 7:20 min/km 130-135 bpm
Ezt egy fix futókörön mondjuk 400 vagy 600 méteresen, vagy a margitszigeti 5250 méteres pályán könnyen le lehet mérni, csak oda kell figyelni a pulzus folyamatos tartására. Kis futókörön, az elején és a futás végén különbözhet az érték, érdemes átlagolni, vagy az egész futást mérni, és a körök számát megszámolni, szorozni, osztani. És természetesen az első hónapban és a vége felé is különbözhet, mert nyilván gyorsulunk, ugyanahhoz a pulzushoz képest.
A mai futás megvolt. A könnyű kocogástól egy hajszálnyival gyorsabb futást kellett alkalmazzak, hogy meglegyen a 155-ös pulzus. A vége fele már két hajszálnyival :) . Laza 1,1 kg-os súlycsökkenés, ez még semmi. A kocogás olyan 152-153 bpm nálam.
A cipő témával kell, majd valamit taktikázzak még, mert olyan 1100-1200 km-t bír ki egy átlag futócipő, és az enyémben most olyan 350 km volt, amikor elkezdtem a programot, és ez a plusz 652 km pont nem túl jó. Félek, hogy pont a vége felé, amikor nagyon kell a jó cipő a terhelés mennyisége miatt, meg a 42.195 méter miatt, akkor fogja hazavágni a lábamat májusban, a futás előtt nem sokkal, vagy épp a futáson. Tudom, önbeteljesítő jóslat stb., de akkor is. Lehet, kell majd egy váltócipő, amúgy is ajánlott. Mondjuk egy terepfutó Trabuco-val már régóta szemezek a D betűs sportóriás boltban, és most egész ”olcsóra” le is volt árazva a múltkor.








Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése