Mennek a havas futások. Volt már egy rövidebb megfázásom, olyan 3-4 nap, február elején, szóval nagyon kell vigyázni, meg tömni magamba a multivitamint, C-vitamint, olyan 1000 mg-ot naponta, és persze a kellő magnézium-kalcium tablettát is az izmoknak. Ebből kifolyólag egy-két edzésnap is kimaradt. Rossz hír, hogy nagyon nehéz rávenni magam egy nappal is átdolgozott, néha kint fagyoskodós nap után, hogy nekiálljak a mínusz 3-4-5 fokban még 60-70-80 percet futni. Ehhez már megszállottság kell. De csinálom, ahogy tudom, és ahogy a csövön kifér.
Most olyan 14-15 km-nek megfelelő időket futottam az utóbbi 2-3 hétben hosszú futáskor. Azért írok időt, mert nem mindig valószínű, hogy meg is volt a táv, de a pulzus és az idő igen. Sőt, a pulzust inkább fentebb tartom picivel mindig. Az a biztos. Ha tehetem, akkor az erdőben futok. Ott meg eleinte letaposott, dimbes-dombos, egyenetlen havas út volt. Ami ugye kicsit csúszik is, meg nem éppen könnyű terep, stabilitás, és elrugaszkodás szempontból. Szóval, a tapasztalataim alapján lassít valamennyit, és a pulzuson is dob olyan 10-15%-ot. Mondjuk edzésnek nem rossz. De amikor már a csak orron vett levegő is hidegnek érződik, az már nem a kellemes kategória. Az ember a legnagyobb állat, ahogy valahol hallottam, mert mindent képes megszokni. Úgyhogy pont ez történt velem is. Kb. 30-40 perc után, már észre sem veszem, hogy milyen szar. Pár gyors futást is nyomtam az elmúlt 3 hétben. Eleinte csak 8km-t, most meg a picit vizes hóban 10km-t. Na, az sem volt egy leányálom. A végén, az utolsó 5-10 percet meg is szenvedtem. Nyilván a több energia és izommunka miatt, amit a hó és a hideg felemészt. De megvolt a 165-170 közötti pulzus végig, viszont nehéz az orron át lélegzés ilyen hidegben. Holnap jön az első 16 km-es szakasz. Ismét erdő, remélem, annyira nem olvad el a hó, hogy sár legyen és latyak, pedig sanszos. Akkor marad az NYVSC pálya körüli ellipszis.
Van új, Forma-1 –es fejvédőm, ami nagyon jól jött az elmúlt hónapban. Nem szárítja ki annyira a hideg levegő az arcom, és ha fúj a szél, attól is véd. (Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy a néha-néha lopva, szájon át vett levegőt is melegíti egy picit.)
Íme a bőr, amelyben élek :) :
Sajnos nem szponzorál a DHL sem, de tehetné, tudnám mire költeni.
Kicsit unalmas a másfél-kétórás futás, úgyhogy cserélni kell, vagyis fejleszteni folyamatosan a zenetáramat. Ajánlják még a változatos futóútvonalat is a profik, meg a futótársat. Na majd meglátjuk.
Páá!
(munka)